Tittkaim

Hisztikriszti másoknak ki nem mondott gondolatai

Legutóbbi hozzászólások

  • Thia*: Néha felvehetnéd a Viberedet ha hívlak, hogy elmeséljem, hogy anyám olvas!!! és megfenyegetett, ho... (2014.11.17. 09:12) Másvalaki innen...
  • Tittok: @irkafirka: Írj Irka! Nem tudok rólad semmit. Olyan régen elvesztettem a fonalat, nem írtál már ré... (2014.08.24. 17:54) Ilyen
  • Thia*: jajjjj. számomra ez olyan... nem tudok szavakat rá. :( (2014.06.16. 09:24) Csak magamat okolhatom
  • Tittok: Komoly. De eltelt 2 hét. Még kell egy kis idő, aztán elmesélem. Annyit még fejleményként, azt mond... (2014.06.05. 22:11) Később elmondom
  • Tittok: @irkafirka: Neked is Irka :* (2014.01.28. 22:07) BBKÉÚ
  • Thia*: akkor örülés van, ugye? :) (részletek??????) (2013.04.16. 19:00) ..
  • Tittok: @irkafirka: Szexelni a sosem szeretett pasim, barátjával, amíg ő külföldön dolgozik, nem nagyon s... (2012.11.26. 08:54) Nem vidám poszt
  • copyRight: @hzizi: posztolni már nem posztol. :( Reméljük azért mert most dúl a lámúr :) (2012.11.09. 09:34) Nosztbloger

Mivel már senki nem jár erre...

2015.08.12. 22:41 - Tittok

Úgy hiányzol Ati. Annyira nagyon hiányzol... Tudom, hogy már 2 vagy lehet 3 éve nem váltottunk egy szót sem. Mert te haragszol, én pedig hagytam hogy ez a barátság elmenjen. Elússzon a dac és sértettség tengerén, ami igazán sosem volt közöttünk. Te voltál a legjobb barátom Ati. Te voltál a legjobb barátom!De ha nem is beszéltünk, tudtam, hogy dobog a szíved, hogy az életed megy a maga útján ahogyan te formálod, vagy akárki tőlünk magasabban. Annyira sajnálom, annyira, hogy hagytam elúszni. Hagytam elúszni az egészet. És 3 év után amikor rám köszöntél kicsit megkönnyebbült a lelkem. Vágytam rá, hogy megállj, és úgy beszélgessünk, mintha nem telt volna el ez az idő.Mintha ugyan úgy minden nap beszélnénk, nevetnénk a hülyeségeinken, együtt terveznénk az esti hétvégi programokat. Vagy csak leugranál hozzám, kimennék pizsamában és órákig beszélnénk. Mert te vagy a legjobb barátom. Te! DE meghaltál :( :( Elmentél, érted? És annyira bántja a lelkem, hogy hagytam ezt elúszni akkor akkor és ott 3 éve. Biztosan okkal vett el tőlünk a Jó Isten. És biztosan meg volt ez írva valahol. Remélem igaz, hogy a halottak érzik ha rájuk gondolunk, ha értük sírunk. Mert én sírok, patakokban folyik a könnyem. Azért, mert elmentél, azért mert elrontottam...Még így is, ennyi idő után is, ennyi beszéletlen év után is...leírhatatlanul fáj, hogy most meghaltál. Jó utat...remélem találkozunk egyszer barátom!   

Szóval

2015.06.02. 23:55 - Tittok

Amúgy pont írni akartam januárban egy bejegyzést ide, mert úgy terveztem aktivizálom magam. De édesanyámat az elhanyagolt kórházi hétvégi ügyeleti ellátás miatt átszállították az intenzív osztályra és 2 hétig lélegeztető gépen tolta a muter az ipart. Elég szarul nézett ki. Aztán még üdült 3 hetet egy másik osztályon. Az életünk óriási fordulatot vett. Így én felmondtam és tolom az ipart a boltunkban reggeltől napestig se hétvége se ilyen-olyan kellemes hétvégi hétköznapi időtöltések. De a lénye, hogy anyci él, mondjuk nem virul, de él. Ez a tartalék üzemmód már így marad, és míg próbálok az anyagi fostengerből kikászálódni, néha örülünk, hogy nem hullámzik. 

Iróniát félretéve: Miután látod anyádat becsövezve kiterítve alig dobogó szívvel, ki merem jelenteni, hogy az életed eléggé átértékelődik. 

 

Vigyázzatok egymásra!

Na?

2014.12.11. 16:48 - Tittok

Hogy tetszik az új hátterem??? Vagyis az új dízájnom? Háttér telefonon van :) Nekem nagyon adja, én csináltam, egyes egyedül. Puszilok mindenkit, legyetek boldogok. Thia kereslek azon a koszos romlott közösségi oldalon, de még egyelőre nem leltelek meg :) Ami késik az sose siet, hiszen tudjuk. 

éles dilemma

2014.11.05. 23:19 - Tittok

Szóval aki még erre nem járt sosem, és ide kallódott. 30 éves vagyok. Nő, a szüleimmel élek, tudom tudom ciki. Dolgozok, de előrébb nem jutok. És néha idevetem a gondolataimat. Lehet, hogy most rontottam el, de megbocsátottam a megbocsáthatatlant.Megütött a párom. És most ezt kupáljuk. Kérdés, hogy lehetséges e. Nem is akarok már nagyon elgondolkodni rajta. Néha provokálom a veszekedést, talán az általam tett ígéretért. A következő lesz az utolsó, és vége. Az örök bizonytalanság miatt. De ezt csak maga a tett tudja eloszlatni, vagy az is ha nem teszi meg? Jó kérdés. Nem természetes a férfi erőfölényével visszaélni. De átlagban mennyi az a párkapcsolat, ahol soha nem történik meg. És átlagban miért gondolkodik egy nő ilyenen? Miért nem lép tovább? Mi a helyes most? Mit tegyek?

 

 

 

Ui.: Én írtam vájberen Thia ;) Csak utána nem jelezte a hívást. Szóval írj már végreeee

Másvalaki innen...

2014.10.01. 06:46 - Tittok

Thián és Bogin kívül van még valaki aki nagyon a szívemhez nőtt itt annak idején amikor még annyira mindenkinek volt rendes munkája, és nem az okostelefonunkat meg a fészbukot nyomtuk reggeltől estig. Számunkra ismeretlen emberek életébe láthattunk bele, élhettük bele magunkat, és voltak nagy egymásra találások. Sirena volt nekem még ilyen. Sokáig csak csendben olvastam, nem akartam megzavarni, nem tudtam megijesztem e a jelenlétemmel. Mert nagyon lejött, hogy csak magának ír, és nem is gondolja, hogy egy rokonlélek itt rátalált. Ritkán írt, de akkor nagyon örültem neki. Aztán egyszer talán mondta is, hogy elfelejtette a jelszavát, nagyon kellett gondolkodni, hogy be tudjon lépni. Már nagyon régen nem lép be, és már nagyon régen nem tudok róla semmit. De tiszta szívemből remélem, hogy boldog, mert nagyon szeretett volna boldog lenni. Nem tökéletesen élni, hanem boldog szeretett volna lenni. Puszillak Sirena, a legjobbakat kívánom neked igazán a lelkemből.

 

Irkát is sokat olvastam, és sokat vártam, hogy írjon. Írj Irka, olyan kevesen vagyunk már :( Sokszor jöttem ide mikor nagyon egyedül éreztem magam, mikor nagyon azt gondoltam a világ csak ellenem van. Jöttem, mert tudtam itt meg fognak érteni. Idejövök, és várlak titeket még mindig nagyon várok mindenkit vissza... 

Thia írj, szomorú vagyok, a posztjaid vidámítanak :) :) Te végképp nem léphetsz le. Szívesen fogadok e-mailt is, ha lesz egy kis időd és eszedbe jutok. 

 

Puszillak titeket.

 

Kár lenne?

2014.09.23. 08:42 - Tittok

Egyszerű lélek vagyok, azt hiszem. Egy tisztességes munka, egy jó kaja, egy biztonságos otthon, időnként egy kis esti összebújás, ennyi az emberi boldogság.
 
Milyen kár, hogy a boldogság cseppet sem érdekel!
Mert  a boldogságnak szerintem nincs kifelé is látható története. Végülis én nem hiszek a Sorsban, nem is igazán gondolkodtam még róla, de azt hiszem félek tőle. Igazán attól, hogy igazságos. És hogy majd kiegyenlít minden tartozást. Az enyémet is... így félve, hogyan is lehetnék boldog? Attól is félek, hogy egyszer kiderül a világ tényleg olyan amilyennek látom, és nem olyan amilyenben reménykedem.

szét-és össze

2014.09.21. 22:17 - Tittok

Annyira szét vannak esve a gondolataim, hogy képtelen vagyok összehúzni őket a fejemben. Inkább alszom, hátha segít. Jó éjt, szép hetet.

Még most is nehéz

2014.09.19. 23:06 - Tittok

Mai napig emlékszem arra a napra. Csütörtök volt.  Délután 2-3 körül lehetett. Éppen a közösségi oldalt böngésztem. Amolyan déjà vu ahogy visszagondolok, mivel majd hogy nem 8 éve kísértetiesen hasonlóan zajlottak az események.  A barátnőm Brigi  rám írt, hogy hallottad mi történt? Nem, mi? Cinti most hívott, Feri öngyilkos lett. Egy pillanatig azt éreztem ez képtelenség, valaki valamit félreértett.  A visszakérdések pörögtek a fejemben, és püföltem a billentyűzetet. Biztos? Biztos ő? Ki mondta? Honnan tudja? Mikor? Miért? Biztos, hogy ő? Az egyik gyerekkori barátom, aki egy utcával arrébb lakik, hajnalban úgy döntött befejezi életének ezen szakaszát.  

Úgy tűnik nem tudok erről írni. Hiányzol drága barátom, nagyon hiányzol …mindenki nagyon szeretett.  A nevetésed még most is itt cseng a fülemben, a hangod a tekinteted, és a mindig mosolygós szemed és arcod. Halványodnak a emlékek, pedig még csak fél éve... félek idővel elveszítem a vonásaidat a fejemben, és a nevetésed... :( 

Lúzer

2014.09.08. 21:31 - Tittok

Ha az új bejegyzés írásánál véletlenül a kép beszúrására kattintasz, és olyan kép kerül elő amin olyan valakivel vagy, akivel minden létező közös képet elpusztítottál, és egymást is elpusztítottátok, és a blogodat is ezért kezdted el írni, és mégis nosztalgikus amolyan érzékeny "akkor még olyan jó volt" érzést kelt, akkor az szerintem simán kimondható, hogy balfék vagyok. Köszi nyuszi, dolgozom. Majd jövök 

Boldog életet kívánok

2014.08.19. 20:15 - Tittok

 

Nézd Bogi. Még mindig itt vagy. Még mindig várom, hogy írsz egy levelet, hogy jól vagy, hogy minden oké, hogy van szúnyogháló...és hogy nem egy kitalált személy voltál, és hogy nem vertél át. Nekem a barátom lettél. Mikor eltűntél nagyon hiányoztál. Sokat jelentettél nekem, azt hittem ez nem csak egy virtuális blog átmeneti ismeretség. Minden nap beszéltünk, és megosztottuk egymással az életünket. Vagyis én az enyémet a valóságosat megosztottam veled. Akárki is voltál nem hazudhattál nekem hónapokig. Én nagyon megszerettelek. Ha bármi bajod lenne, vagy bajban lennél úgy emlékszem tudod a számom. Remélem igazából boldog vagy. Hiányzol barátom.

 

Névtelen.jpg

Ilyen

2014.08.18. 02:06 - Tittok

Így érzem magam amikor ide jövök... aktiv blogokat kommentbe, vagy üzenetbe....ez így nem jó. :( 

 

14.jpg

Kéne egy amolyan...

2014.07.31. 01:11 - Tittok

virtuális jó nagy pofán verés. Annyi mindent kifejlesztettek már, nem is értem ez hogy maradt még el. Nos arról lenne szó, hogy még mindig a régi hsz-aimat olvasom. Én akkora tuskó agyonzabolázatlan nem jut eszembe több szó voltam. Mondjuk így visszagondolva semmi rosszindulat nem volt, csak az öröm, meg a nyers zöldfülűség. De ez teljesen elborította az elmémet, egyáltalán nem észrevéve hol a sok. Aki emlékszik érti. Itt most úgy elmondom, hogy ég a pofám, nem is értem minek foglalkozott velem 1-2 ember. Ilyen balfék tinédzserkorban ragadt bigét mint engem 2010-ben te jószagú atyaságos úúr isten :( Nem értitek? Mutatok egy hsz-t: ( az eleje tök blablabla) "...ebből a csoki szót hallotta meg, meg hogy vigyem majd be ha arra járok, mert nekem az ugyse kell :P:P Mondtam neki, hogy ajiba kapcsiztam, hát ne szóóórakozzon mááár :D:D"

 

Ez most mi a wtf???? Ezt nem tudom feldolgozni...sőt merőben remélni tudom, hogy csupán virtuálisan beszéltem így. Miért nincs a blogponthun egy normális admin, aki a csi képzőket kizárja, meg akik képzik azokat is. Mindenesetre elég érdekes végig olvasni ahogyan ide fejlődött a személyiségem ahol most járok. Remélem nem álltam meg a fejlődésben és forog tovább a gépezet. 

Félelmek

2014.07.17. 00:55 - Tittok

Alap örök félelmem életemben, hogy hajléktalan leszek. Ne röhögjön aki ide téved, komolyan már gyerekkoromban féltem, hogy csöves csóri leszek valamikor, és a híd alatt kell aludnom, elveszik a ruhám meg hideg lesz meg ilyenek. Még meg is tartottam egy tinédzser kori ilyen irhabunda féle koppintott 5000 forintos jó meleg kabátomat ha úgy alakulna esetre :D Akkor még azért, mert nem tudtam, miből hogy kell kijönni, vagy mi van pontosan. Felnőve meg azért, mert pont látom. Amúgy nem ezt akartam itt annyira kibontogatni. Csak úgy elkapott a billentyűzet.

De az basszus, hogy az ablakom alatt búgnak a macskák rohadtul ijesztő.Emeleten vagyok, azt megjegyzem. Ahogy ezek nyekeregnek, meg már láttam is a folyamatot, hogy a kandúr az ágaskodik, ráveti magát a nőcire ha akarja ha nem, a nyekergés arról szól, hogy a nőci átgondolja a helyzetet és menekülne bármi áron. És ezek itt nyekeregnek, de olyan hangokon, hogy a hideg kiráz. Néha azon gondolkodom, hogy lehet a szomszéd fáján űzik ezt a harcot, ami valamennyire ide lóg, és egyszer arra fogok kelni, hogy valamelyik itt fog kinyúlni a szúnyoghálómon. Beszakítja, aztán itt fog össze vissza nyávogva kétségbeesetten szaladgálni, aztán kikarmol. Jó sok baromság jár a fejemben mi? :) :) 

Valamire csak jó volt...

2014.07.15. 02:45 - Tittok

Elég régóta elég keveset járok erre. Néha eszembe jut a blogom a boltban, vagy várakozásnál a postán. Hogy törölni kéne, vagy mitttudomén. Aztán továbbszlalomozok az évek óta nem a legjobbnak mondható életemben. Mondjuk kinek mi a rossz. Más rosszhoz képest az enyém jó. 

Mégis jó valamire ez a napló. A posztokat nem olvasom újra, már 1 éve megvolt. Most a komentjeimet olvastam. Jézus mekkora egy zöldfülű majd én megmondom, és még hótbunkó is vagyok ENYÉMAVILÁG és CSAKNEKEMVANIGAZAM idióta voltam. Voltam, mert így ezeket olvasgatva rá kellett jönnöm, hogy halad azért az agyam a testem korával. Mert már nem akarom megváltani a világot. Már tökjóindulatú vagyok, mondjuk néhol erősen érezni a munkahelyi feszültséget Amolyan na most a hozzászólásommal átvetítem minden ismeretlenre aki nem azt gondolja amit én, és virtuálisan meggyilkolom egy konyhakéssel 28 szúrással . Öregszem. Ami teljesen megváltozott az az, hogy szeretem a világot, az embereket, és örülök ha valakinek jó. Segítek - mondjuk ez annyira nem jött be, a közelmúltban lehúztak rólam egy kis pénzt. De valamikor biztosan visszajön. És remélem, hogy egyszer majd minden jó lesz velem. Olyan nincs, hogy nem így lesz. Nyugodtabb és türelmesebb lett a személyiségem, és már nem veszek mindent annyira vérkomolyan.

Viszont, egy két bloggerről most már így 4 év elteltével elmondhatom, hogy jól éreztem én, hogy valami nem stimmel vele. 4 év tapasztalat, meg sok rossz helyzet alapján kijelenthetem, hogy az aki fura volt nekem, az hót halál anyagozik valamit. Vagy akkor csinálta. Egy tuti joooiintos van. Most így elolvasva simán szállt a bloger az éterben de nagyon keményen :) :) 

 

Mindenesetre most itt ülök, és azon gondolkodom, hogy miért haladok én mindig hátra, de sose előre. Vagy ez az előre, és én azt hiszem, hogy hátra?? :) :) Most még írhatnám, hogy valaki adjon már egy maflást, hogy szedjem össze magam, és tűzzek ki célokat, de...kössz megkaptam a maflást. Nem volt a legkellemesebb.

Jó éjt öreg blogerek, meg fiatalok. Érezzétek jól magatokat, és vigyázzatok egymásra. 

Nem tudom miért

2014.06.08. 01:58 - Tittok

Lehet azért, ami történt, de úgy eszembe jutottál....igen ennyi év után is...te ott a blog elején akiről a napok szóltak. Még mindig megérzem a jelenléted. Itt vagy a városban...hónapok óta máshová költöztél. De most itt vagy. És ilyenkor ilyesmik jutnak eszembe:

 Valóban léteztél,és valóban megtörtént. Tudod.. egész életemben emlékezni fogod rád, még akkor is mikor öreg leszek, és semmire nem fogok emlékezni.

Minden ember harcol,minden ember fél, minden ember félig másé mire hazaér.

Nem tudom miért, de ha a szemedbe nézek, érzek valamit ami annyira igaznak tűnt.

 

Nosztalgia, ez kemény nosztalgia... ééés  bármennyire is jólesik a nosztalgia, a múltnak az a hátránya a jelennel szemben, hogy most nem létezik.

 

Jó éjt, mert most még nem megy az alvás.

Csak magamat okolhatom

2014.06.05. 22:36 - Tittok

Előbb ideválaszoltam, hogy majd leírom. De mivel kimozdulni sem akarok, meg úgy nem is merek, meg jó is itt nekem biztonságos, ezért miért ne írnék. Történt tavaly szeptemberben, hogy eléggé léhűtő semmirekellő napról napra élő illegális dolgokat fogyasztó expasimat megunva mindazt amit én darálok neki, ő egy mozdulattal dobja ki a fejéből, vagy be sem engedi, én kidobtam őt. Ekkor elvileg baromira észbe kapott (napersze, így utólag). Elkezdett normális életet élni, dolgozni, és semmi rosszat nem csinálni. Lakást takarítani átrendezni, mosni főzni. Amit először komolyan miattam, hogy visszaszerezzen, később állítása szerint nem miattam csinált. Végülis tényleg haladt előre, sok tartozást megadott, munkája is van és adóbevallása is. 

Félretéve az iróniát...sokszor, sokféle módon elmagyaráztam, próbáltam megértetni vele, hogy nálam elmúlt minden. És nem használtam ki az érzéseit, soha utána nem szexeltünk. De amíg együtt voltunk, nekem az ő változásában sok energiám volt. Emberként szerettem, barátként még jobban, annyira akartam, hogy sikerüljön. Most először végre. Sokszor, rengetegszer szépen csúnyán, nagyon nagyon mocskosul csúnyán elmondtam, hogy nincs vonzalom, nincs érzés, kiráz a hideg és nem az izgalomtól ha hozzámér. 

Az utóbbi időben úgy tűnt, és állítása szerint is megértette, mi barátok vagyunk, és örül, hogy én segítek. Egy mindkettőnk barátja aki neki gyerekkori azt mondta, higgyem el, hogy nagyon nagyokat nyel, látszik és ez ki fog jönni. Mondom badarság, minden oké. 

Aznap este én a barátnőmnél egy kis három fős csajok vagyunk nem tudjuk mit akarunk de főzzünk valamit egyvelegen voltam. Ültem végig, így nem érzékeltem a vodka-lime kombó erősségét. Hazafelé exem a húgával felvett minket, barátnőmet haza szállítottuk, engem meg fel hozzá. Amíg a húg pisilt, én éreztem hogy nem oké, ebből hányás lesz. Mondja ex hogy akkor hányunk pihenünk majd hazakísér. Húg haza. Lefeküdtem az ágyra, és vártam...ő mellém, és éreztem hogy simogatni próbál, mondtam hogy nem szeretném ezerszer megbeszéltük, meg most ez mi. Végül gondoltam eljövök, ekkor jött a fekete leves, miközben bőszen magyarázok a konyhában hogy most ezzel felbosszantott, én azt hittem elfogadta jött a pofon. Innentől akármit akart mondani, hozzám akart érni, és én azonnal ellenkeztem. Bezárta a lakást, kivette a kulcsot. És ekkor eszembe jutott az előző barátnője akivel ugyan ez megtörtént, csak sokkal durvábban sok minden illegális dologtól elvileg. Fogalmam sincs hogyan értem el, talán mert egy barátja hívogatta hogy fent maradt a táskája hagy jöjjön fel érte, kitalálta, hogy hazakísér és ekkor kiengedett. Haladt mellettem az utcán, és mindig hozzám akart érni, amit én mindig nem engedtem. Azt mondta de mégis menjünk vissza és beszéljük meg. Mondom dehoogy, soha többé hallani sem akarok rólad felejts el, agy elborul, hajam elkap, és egy 5 méteres távban húz visszafelé. Ekkor jött ez  a srác, a kiabálásomra, kiszabadultam és sprint haza. Aztán a semmiből előtűnik megint valaki, aki figyelt, oda akart pont jönni, nem tudom ki, de egy vadidegen ismeretlen fiú hazakísért házig, és megölelt, és nem lesz semmi gond. Másnap felhívott az ex, hogy én ezt megérdemeltem, és majd megbeszéljük a továbbiakat. Továbbiakat???? Itt nincs tovább. 2 hete nem beszéltünk. Félek, féltem. Mikor apa ilyen volt anyával, azonnal megbánta bocsánatot kért, könyörgött esdekelt. Ő nem, láttam a szemét, én attól féltem, nem volt benne megbánás, elborult az agy, nagyon durván. Egy percre sem bánt meg semmit, egy pillanatra sem eszmélt fel. 

 

Én hibáztam. De én tényleg elhittem, hogy ez így megy. Remélem soha többé nem látom, és nem hallok felőle. Nem nagy sztori. De akivel még soha nem történt ilyen, annak az.

Később elmondom

2014.05.25. 14:48 - Tittok

Tegnap előtt kaptam egy nagy pofont a volt páromtól, aki ittasan bezárt a lakásába, nem akart kiengedni, és miután mégis kiengedett, meggondolta magát, és a hajamnál húzva próbált visszarángatni. Elég rosszul érzem magam.

na neee

2014.02.24. 22:22 - Tittok

Komolyan ez a barom levél van a top5 első helyen??? Amiben amit érzek tiszta és szomorú, amit meg kaptam egy raklap kaka. Te jó Isten, hogy képes az ember ilyen lelketlen ördögöket szeretni???? Kérlek kérlek kereszténység, létezzen Isten és adjon vissza minden fájdalmat, és egy VIP jegyet nekem a műsorhoz :)

a tévéműsorok átka

2014.02.24. 22:19 - Tittok

Komolyan borzasztó ahogy élünk. Imádom a szennyes műsorokat nézni. A VV-nél rá kellett jönnöm, a szereplők mind mind hazudtak valami mocskot, hogy bejuthassanak. Közben meg takargatniuk kellett erényeiket. Színésznek elég szar stáb, így előjöttek a "jó tulajdonságok" amiket eddig titkoltak, mert ettől elvileg unalmasak. Itt nem lesz se szex se kúrás, sem orgia, de még pucérkodás sem. 

 

Amúgy meg kurvára unatkozok, valaki bárki aki erre jár meséljen már valamit. 

Hééjjj

2014.02.05. 13:09 - Tittok

Látta valaki? Tudja? Aki tudta vagy olvasta tud valamit? Valaki továbbvitte a Zalán blogját. Valaki aki olvasta tud erről valamit? Én ott lemaradtam, hogy fiatalok együttese csinálta a blogot átverve mindenkit, mert valamiféle egyetemi dolgozathoz kellett nekik.

Mi történt??? Valaki valamit, mondjatok pls!!!

Gondolatok születnek

2013.12.24. 00:37 - Tittok

Rájöttem arra, mondjuk olyan alaptörzsérzésként mindig bennem volt, hogy a szavaknak, mindnek értelme van. A rossz, a jó, a fáj, a szép, a finom, a kellemes a büdös akármelyik is. Minden szó egy élményt idéz, egy érzést, egy eseményt. Ezek az érzések, amik ha megvannak, élmények ha megtanítottak vagy ép tanítanak engem formálnak. Minden külső vagy belső impulzusnak át kell adnom magam. Teljesen át, ettől vagyok aki vagyok. Ettől változnak a napjaim, a külsőm a belsőm. Van egy nagyon jó barátom, aki közel 8 éve egy kevés-sok büdös virággal nyomja el az impulzusokat. Elnyomja a rosszat, élénkíti a jót, téveszméket kap, a gondolkodást, logikát, hibakeresést, megoldást megállítja, elnyomja. A fájdalom megmarad, az idő telik, a virág pedig tompít. Sokat foglalkozom vele, néha beszálltam. Aztán ki, végül 2 hónapja ő is. Tisztul, emlékek kerülnek elő, 8 év után álmodik, és emlékszik rá. Érzi a fájdalmat, a testi lelki fájdalmat. Nem találja a helyét. Viszont jelenleg még úgy érzi, érezni akar mindent amit kihagyott. Összezavarodtam én is. Úgy gondoltam a fizikai függőséget okozó dolgok függőségek rosszabbak. Valóban, egészségügyi szempontból. A lelki függőség annyira nem veszélyes...vagy mégis? Élményeket kell pótolnia, érzéseket megélni. Érdekes folyamat, és én végignézem. Elméletek dőlnek meg a fejemben az életről, az életemről. 30 leszek. Kötelességeket teljesítek a szüleim felé, maximális segítséget nyújtok, és részt veszek a család a lakóhelyünk fennmaradásában. Sok van még nekik a nyugodt nyugdíjig. 6 év. Jó ez így, hogy én még itt vagyok? Elmennék, viszont nem tudok. Segítenem kell élni. Az esti fájdalmas mozdulatok, izom csontfájdalmak, szív érrendszeri betegségekre bekapkodott gyógyszerek a fáradtságon nem segítenek. Én segítek, ha terhet veszek le és hordom. De ebben az egészben én merre vagyok? Segítek a barátomnak, és összezavarodnak a gondolataim az életemről. Érdekes, viszont a felelősségérzetem a fentebb felsorolt kötelezettségek teljesítését igénylik. Így marad ahogy halad. Később beérek, még van időm. 

BBKÉÚ

2013.12.21. 08:29 - Tittok

Mindenkinek Békés Boldog Karácsonyt szeretnék kívánni. Minden régi és minden új bloggernek és bloggerinának. Sajnos nagyon keveset járok erre, és én ezt úgy sajnálom is. Mindig gondolok rá, hogy mindenki akit olvastam vajon hol járhat mi lehet vele, de egy hét nem lenne elég hozzá, hogy visszaolvassak mindenkit. Na meg persze amit már sokszor megírtam, hogy eltűntünk mi már az éterben. De most erre a pillanatra gondolok rátok, és sok sok örömöt boldogságot kívánok mindenkinek, váljon valóra minden álmotok, és alakuljon jobban az Újévetek!

Csókollak drágáim, vigyázzatok egymásra.

célok

2013.07.01. 19:07 - Tittok

Voltatok már olyan közel az elköltözés gondolatához mint ahol én most jelenleg? Nem magyarázom, olvasni újra első mondat. Lehet hogy megtette a hatását a jó munka, az eredményes, a szorgalmas meló havi 49 ezerért, és lehet hogy emberséges fizetésem lesz hamarosan. És akkor emberségesen elköltözöm végre a szüleimtől. Lehet csak albérletbe, lehet nem is egyedül hanem barátnővel, mert úgy a spórolás is királyabb, de el el el. És ha nem megy vissza. És ha senki nem hitt a terveimben, csak és kizárólag én, alig várom ilyen közelségben, hogy végre mindenkinek az orra alá dörgöljem, hogy igen is sikerülhet. Nekem is, nekem aki sosem mert semmit megtenni.

..

2013.04.14. 17:04 - Tittok

Azt hiszem szerelmes vagyok, és azt hiszem 29 év alatt először elmondhatom, hogy ő is szeret. Szeret engem. Szerelmes belém ő is.

Nem tudom

2013.03.17. 22:40 - Tittok

Az én életem egy hatalmasan nagy rettenetesen egyszerű NEM TUDOM!